Art is a niche to show, to discuss, to confront the illegal. It is able to separate it from reality. Thus, under the name of art, the taboo becomes legal. How does contextualisation work? How does the human brain work? How do we use it?
A művészet oltárán szabad, amit az életben nem minden esetben tehetünk meg. Ezért a művészet alibijében ott a szabadság. Ugyanakkor az, hogy ilyen relatívek a keretek, az azt is jelenti, hogy az ember nem találja a határait. A színpadon akár ki is nyírhatjuk magunkat, végignézik. Minden kontextus kérdése, az agy a kontextus alapján emel ki lényeges elemeket a valóságból.
„Több síkon kezdtünk el dolgozni Gáborral. Érdekel az ő saját személyes múltbéli története és a jelenben lévő érzetei, a tánchoz való viszonya. A férfi nemhez kapcsolódó elvárások, sztereotip jellemzők, a férfi szerep, jelleg különböző élethelyzetekben és táncstílusokban való megjelenése foglalkoztat. Illetve a témával kapcsolatos, verbálisan értelmezhető tartalmak film részlet, mese, vers, dal használata.”
A szólósorozat egy olyan felület, amely lehetőséget biztosít az alkotó és az előadó szoros együttműködésére. A szóló műfajának köszönhetően a táncos színpadi jelenlétében, előadásában rajzolódik meg a művész portréja, így válhat két alkotó entitás közös munkája egy-egy portrévá a KET adott táncművészéről.
Hód Adrienn fő profilja a kísérleti mozgás, kortárstánc. Alkalmazott koreográfus színházi előadásokban, játékfilmekben (Saul fia, Ikrek hava), reklámfilmekben és divatbemutatókon. Alkotómunkája mellett rendszeresen tanít improvizációt a Budapest Kortárstánc Főiskolán.
Munkái során a kulturális kontextusából kiemelt mozgó emberi test foglalkoztatja, amelyet általában üres térbe helyez. A próbateremben olyan érzékeny helyzeteket generál, amelyekben tér és bizalom nyílik a táncosoknak a fizikalitás megteremtésére. Munkamódszere az improvizáción alapul, ami a színpadon szigorúan strukturált formában jelenik meg. Nem fél megdolgozni az ismeretlent.
Hód Adrienn 1975-ben született. 1997-ben végzett az Angelus Iván által alapított hazai kortárs tánciskolában (Budapest Tánciskola), 2010-ig aktív táncos. Korai munkáit a Műhely Alapítvány Inspiráció koreográfiai estjein mutatta be. 1995-ben megalapította az OFF Társulatot, amelyet 2007-ben a HODWORKS követett. Ugyanebben az évben a Műhely Alapítvány „Az ismeretlen kutatása” című program ösztöndíjasa, 2008-ban a Meeting Points magyar-amerikai művészeti program résztvevője. 2010-ben a Trust for Mutual Understanding ösztöndíjasa, 2011-ben a Tempus Közalapítvány támogatásával rezidens a berlini Tanzfabriknál. 2012-ben a Jardin d’Europe projekt, 2013-ban a Trafó Kortárs Művészetek Háza támogatásával készít produkciót. 2013 őszén a Headlands Centre for the Arts ösztöndíjasa San Franciscoban, 2014-ben két hetet tölt Philadephiában a danceUSA/Philadelphia szervezetnél, a Műhely Alapítvány csereprogramjával. A Basse danse-t 2012-ben, a Pirkad című produkcióját 2014-ben, a Halandóság feltételeit pedig 2015-ben az év 20 legkiemelkedőbb kortárs táncelőadása közé választotta az Aerowaves nemzetközi hálózat. Munkáit eddig hét alkalommal jelölték Lábán-díjra, amelyet kétszer, 2012-ben a Basse danse előadással és 2014-ben a Pirkaddal nyert el.
Támogatók: NKA, Bethlen Téri Színház, SÍN Kulturális Központ, Új Előadóművészeti Alapítvány
Stage: 10m x 10m (Sz. x M.)
fekete balett szőnyeg, fekete háttér
black coverts
Light: 8 db profil lámpa (ETC 25-50° 750W),
16 db 1 KW Pc + terelőlemez
4 db Fresner + terelőlemez
1 db PAR64 CP62
1 db kistalp
ködgép
Compulite Spark lightbox
Hang: 1 db CD lejátszó
1 mixing console
Front, monitor speakers
Number of passengers: 1 male dancer
2 technicians
1 assistant
1 choreographer
Local demand: 2 illuminators
1 set of speakers
Egyéb: az előadásban élő állat, kistestű kutya és művér is szerepel
Stage construction: 5 hours
Stage resolution: 1 hour
Duration of the presentation: 45 perc