A Budapesti Tavaszi Fesztivál (2014) keretében bemutatott előadás két része – Mészáros Máté és Kun Attila alkotása – külföldi társulatoknál tapasztalatot szerzett koreográfusok vallomása útkeresésről, alkalmazkodásról, az otthonon kívüli létezésről. Hosszas érlelődést, belső formálódást követően az anyaföld hazahívó és megtartó ereje által ihletve osztják meg a külföldön szerzett tapasztalataikat.

Mészáros Máté: Fejem most tenyerembe hajtom
Az egyén és a vele szemben álló tömeg találkozik most, hogy az azonos kérdésekre megtalálják a választ. A más által épített pályán és szabályok szerint kell játszaniuk, alkalmazkodniuk a környezetükhöz.

„ A kezdet: megszabott? Szabad?
Ki intéz minket idelenn?
Ki súgja fülünkbe a szavakat,…”
Márai Sándor

Mészáros Máté jelenleg a világhírű belga fizikai színház, az Ultima Vez társulat tagja. Olyan koreográfusokkal dolgozott együtt mint Ohad Naharin, Wim Vandekeybus, Sharon Eyal, Amanda Miller, Roberto Galvan, Myriam Naisy, Robin Orlin

Kun Attila: Peregrinus
Kun Attila színpadi formába öntötte utazásai érzelmi és gondolati esszenciáit. Az örökített kultúra –nem színpadi, hanem nemzeti – stigmái, a külföldi kultúra nyomai, a „messziről jött ember” sorsa, az anyaföld elengedő és befogadó gesztusai, mind-mind fontos és mély kérdések, melyek inspiráló „útitársai” koreográfiái elkészítésében.

Kun Attila tagja volt a világhírű londoni Rambert Dance Company-nek, majd később szólistaként a svájci Ballet Baselhez szerződött. Nemzetközi karrierje alatt olyan koreográfusokkal dolgozott mint Jiri Kylian, Mats Ek, Christopher Bruce, Mauro Bigonzetti, Johan Inger, Rami Be’er, Ohad Naharin, Jorma Elo.