kortárs táncest Shakespeare miatt, Lear okán

„… kimondjuk rejtett szándokunkat … mászunk a sír felé…melyitek szeret leginkább … ércbõl szerkesztve…érzékek legdúsabb tára … feszült a húr … mit cselekszel? … áldozni érted … Tedd, öld meg … vérünk el nem tûrhete … Visszavonhatatlan … szent eskü által … fordítsd szerelmedet … lefosztja róla … úgy szerelem, ha nem zavarjuk össze … utáltan legszerettebb! … lángzó tiszteletre … menj tova … nedvesült szemmel … Isten veletek … kifejti az idõ … Jer, szép … az éjszaka távozik … búcsúvétel bókja … szeszélyekben mutatja … szégyenünkre válik … hódolok … félálom és ébrenlét között … megeskünném … hallám õt állítani … nap- s holdfogyatkozások … Óvatosan csináld! … kibúvási mód … csillagokra hárítani … kölcsönzött hang … sürgesd … magad-tartásában … Mi az? … mintha alunnék a világ … idézi a vihart … éhsanyarta farkas … természet elleni … háládatlan ember … pihenj meg … lélek van odabenn … nem fejtheti meg … Tilalmam van … Bocsássátok le a függönyöket. …”