Különleges vállalkozásba fogtak a Közép-Európa Táncszínház művészei, ugyanis az egész világegyetemet egyben tartó hangokat, zajokat jelenítik meg az Audibles (Hallhatók) című előadásban.
Sokkal inkább tekintek a készülő előadásra impresszionista festményként, mint egy állapot alapú előadásként (’state based performance’). Ezen kívül az előadás nem közvetít gondolatokat és érzéseket a köztes létről. Az előadás olyan képekből áll össze, amiket a halál utáni bardóról való gondolkodás inspirált.
Két ember, egymástól távol, nem beszélnek egymással – azonnal meg lehet mondani róluk, hogy van-e köztük valami vagy se, nem is kell mondaniuk semmit. Szeretlek?! Gyűlöllek?! – a test beszél helyettük, ez a legalapvetőbb kapcsolódás: másokhoz, a testünkhöz, a kifejezéseinkhez, mindenhez.
Szoktam találkozni bátortalansággal, amikor valaki egyszerűen nem akarja megfogni a szálat. És bár kötnöm kell magam bizonyos pontokon a zenéhez időben, én mégis néha ott ragadok egy-egy nézőnél, hogy ha csak pár másodpercet is, de szánjak időt arra, hogy bátorságot gyakoroljunk. Én, hogy elég őszinte tudjak lenni az ajánlathoz, ő pedig, hogy elfogadja azt.
Minden próbafolyamat úgy kezdődik, hogy megkérem a táncosokat, mutassák meg a maximumot, amire képesek. (…) Az én szerepem ott kezdődik, amikor ők már úgy érzik, elérték a határt: innen lököm őket még tovább… Bárki, akivel dolgozom, akármilyen szinten áll, velem úgy fog táncolni, ahogy még sosem táncolt. Ezt megígérhetem.
A szabad akarat jó és rossz átjárhatóságát is jelenti – Molnár Csaba Jakab Zsanettel közös új, Lilith című előadásában a női identitás rétegeit hámozza a teljes csupaszságig. Az Európa-szerte ismert és elismert koreográfussal többek között énközpontú művészetről, perspektívákról, húsról és vérről is beszélgettünk.
A Közép-Európa Táncszínház K-Arcok sorozata április 28-án kettős bemutatóval folytatódik. A társulat tagjai közül négyen a tavalyi évadban már megmutatkoztak egy-egy szólóval. Most Jakab Zsanett a Lilith-tel, Mádi László pedig az InSoundOuttal lép a közönség elé a Bethlen Téri Színházban. Utóbbi alkotópárosával: Mádi Lászlóval és a koreográfussal, Mészáros Mátéval beszélgettünk.
Február 22-én a Zeneakadémia Solti termében mutatja be a Nemzeti Táncszínház és a Közép-Európa Táncszínház a Kodály két műve köré épülő Kodály-dialógokat a Budapest Táncfesztivál keretén belül. Az előadásról az egyik főszereplő, Rohmann Ditta Junior Príma-díjas csellóművész mesélt.
Egy hétig ismét a tánccé a főszerep a Bethlen Téri Színházban, az 5. Sissi Őszi Tánchét alkalmából. A fesztiválon hét táncprodukció mutatkozik be november 19-től egészen 25-ig. A házigazda Közép-Európa Táncszínház a különleges Horda című darabot mutatja be november 24-én.
Szögi Csaba és Kun Attila az M5 Esti Kérdés című műsorában a Sőt7-ről és a Hordáról beszélgetnek.
BESZÉLGETÉS KUN ATTILÁVAL – A V4 YOUNG DANCE TALENTSRŐL
„…olyanok vagyunk, mint egy archív futballmeccs játékosai: a virtuóz atléták, a sebesség és a teljes kiszámítottság helyett a régi felvételeken látni hibákat, azaz valami átható emberibb pezsgést.”
Hét előadásból álló táncfesztivált rendeznek ötödik alkalommal a Bethlen Téri Színházban a hetedik kerületben. A szombaton kezdődő, hétnapos Sissi Őszi Tánchét idén ismét a vidéki – soproni, dunaújvárosi, miskolci, pécsi táncműhelyeket állítja a fókuszba.
„Félelmetes élmény egy élő szimfonikus zenekarra táncolni.”
Október 26-án kettős koreográfiával indítja az évadot a Közép-Európa Táncszínház: Sztravinszkij és Bartók zenéjére a halál, átalakulás, újjászületés súlyos témáját mutatják meg nekünk. Ezután november 5-én a Budafoki Dohnányi Zenekarral közösen egy kifejezetten könnyed és szórakoztató táncelőadással jelentkeznek. Az embert próbáló kezdésről beszélgettünk Kun Attilával, a kortárstánc társulat művészeti vezetőjével.
Éppen az volt a legnagyobb félelmem, hogyan tudom magamat eljuttatni addig az állapotig, amit meg akarunk jeleníteni. Egy olyan oldalamat kapargatta meg Gábor, amit eddig nem mutathattam meg…
„Az előadás egy széthulló családról szól, középpontban egy 12 éves kamaszfiú szereplővel, akit Ivanov Gábor a Közép-Európa Táncszínház táncművésze alakít. Mi volt számodra a fontos az ő karakterében?
Az a családmodell, amelyet az előadás rajzol meg, sajnos egyre elterjedtebb. Egy apát nem csak úgy lehet elveszíteni, hogy meghal, hanem azzal is, hogy folyamatosan hiányzik a gyerekei életéből, mert külföldön dolgozik. Ez súlyos trauma, amely későbbi problémák okozója is lehet egy ember életében.”
A teljes interjú elolvasható itt.
Milyen ihlettől vezérelve született meg a Click? Miért Click a címe?
A Click nekem egy olyan élmény, amikor minden passzol. Az angol nyelvben használják ezt a kifejezést. A darabom témája a párkapcsolat és az egyedüllét. A mai világban kicsit elkényeztetetten azt hisszük, egy click-eléssel megkaphatunk mindent. Pedig van amiért sokkal többet kell küzdenünk, és van amit nem lehet erőltetni, és olyan is akad, amikor az első pillanattól kezdve egyszerűen működik.
A teljes interjú itt olvasható.
rés a présen: A Fassang László orgonakoncertjére készített koreográfiáddal szerepelsz a Müpa 10. szülinapján. Kinek az ötlete volt ez az „Elzenélt tánc, eltáncolt színház”, és hogyan jött létre?
Kun Attila: Fassang Laci barátommal közösen gondolkodtunk az orgona és a kortárs tánc esetleges kapcsolatának feltérképezésén. A Müpa orgonája egyszerűen lenyűgöző, és e hangzás testközelisége rabul ejtett mint koreográfust. Tudható, hogy átszövi az európai kultúrát az orgona hangzásvilága, hiszen a keresztény kultúrkör velejárója az orgonazene. Ebben megjeleníteni a kortárs táncot igencsak komoly kihívás. Mint a Közép-Európa Táncszínház művészeti vezetője természetesen a társulat táncművészeinek közreműködésével alkottam meg az előadást. Az alkotói folyamat kezdő gesztusa az volt, amikor Laci bevitt az orgona síptermébe – a táncművészek is bejutottak ugyanide pár héttel később –, ami lenyűgöző élmény volt. Ezután Laci az üres hangversenyteremben – ha jól tudom, 1000 feletti nézőt képes befogadni – eljátszotta nekem Ligeti György Volumináját. Meg kell mondjam, sorsfordító élmény volt. Ettől a pillanattól kezdve nem volt kérdés, hogy a hangzás ereje előtti tisztelettel alkossuk meg az est mozgásanyagát.
A Horda 2 című előadásról beszélgettünk Takács Gáborral, a Káva Kulturális Műhely szakmai vezetőjével, aki a darabban a képzeletbeli Főnix Táncszínház igazgatója.
Az interjú teljes terjedelmében a 7óra7 oldalán olvasható.
„Van egy kedvenc képem, Magritte Szeretők című festménye, amely egy az egyben kapcsolódik a darabhoz, ahogy a zenék is. Nemrég arra jutottam, hogy a képen látható zsákok, melyek a figurákon vannak, nagy szerepet játszhatnak a darabban is. Mivel kell az a valami, amit le akarunk venni magunkról. És nekiálltam anyukámmal zsákokat varrni…”
Pályám során a néptánc, a folklór gyökereiből táplálkozva sokfelé tapogatóztam, eléggé messzire jutottam, és miközben újabb és újabb célokat tűztem ki magam elé, gondolatban mindig visszatértem a kiindulóponthoz. Elsősorban erről az útról szól a Puszta, és éppen ezért amíg élek, velem együtt mindig változni fog. Jelenleg az foglalkoztat, hogy bizonyos feltöltődés után, újabb néhány év elteltével hogyan tudom újjáalkotni az előadást, vagyis ilyen értelemben mégis van bennem alkotásvágy.
November 16-án kezdõdik a Bethlen Téri Színházban a Sissi Õszi Tánchét (SÕT7) a Közép-Európa Táncszínház új premierjével. A Levitáció koreográfusával, Vlad’ka Malával a próbafolyamatról beszélgettünk.
rés a présen: Táncosként hol kezdted a pályát, és hogy lettél koreográfus?
Virág Melinda: Viszonylag késõn, 21 évesen kezdtem tánccal foglalkozni Angelusz Iván tanítványaként. Nagyon nem mindegy, hogy honnan indul el az ember, milyen szellemiségben nevelkedik…
A CARNEVAL címû elõadás az átváltozás témakörét kutatja, középpontjában ismert és ismeretlen oldalaink feltárása áll. Képzeletbeli emberi és állati arcaink találkoznak össze ebben a mozgalmas játékban, amelyet Duda Éva Harangozó-díjas koreográfus a Közép-Európa Táncszínház 20. jubileumi évfordulójára készített a fiatal Társulattal.
Duda Éva nemrég Bukarestben koreografálta Presgurvic Rómeó és Júliáját, áprilisban a Plain és Az Ismeretlen címû darabjainak felújításán dolgozott. Május végén Carneval címû munkáját láthatjuk a Merlin Színházban. E bemutató a Közép-Európa Táncszínház huszadik jubileumi évadának záróakkordja lesz.
A Közép-Európa Táncszínház 2009-ben ünnepli fennállásának huszadik évfordulóját. Ebbõl az alkalomból a táncszínház igazgatójával és mûvészeti vezetõjével, Szögi Csabával beszélgettünk.
Kun Attila, a Közép-Európa Táncszínház (KET) művészeti vezetője meghívására érkeztem Budapestre azzal a céllal, hogy két hét alatt vezessem be a társulatot a gaga világába – ami fantasztikus volt –, az órák után nélkülem gyakoroltak. Remélem, hasznosnak találták az óráimat, és számos ötletet tudnak meríteni a tanultakból.