Az előadást a japán színház – a népszerű, kizárólag nőkből álló revü – a Takarazuka ihlette. A színház sajátossága és eredetisége, amelyben minden szerepet – férfi és női egyaránt – nők játszanak, kiindulópontjává vált a nemek színháziságának, a kulturális nemek konstrukciójának és a nemek társadalmi sztereotipikus felfogásának vizsgálatához. A Takarazuka színészjelöltjei két évig készülnek egy speciális iskolában, hogy férfi és női szerepeket játsszanak. A Takarazuka Színház úgy tűnik, tökéletesen igazolja Simone de Beauvoir tézisét: „nem nőknek születünk, hanem nővé válunk”.

Az előadásban felidézett „tábor” elvesztette eredeti esztétizáló funkcióját, és a társadalmi szerepekről, a nőiességről vagy a férfiasságról folytatott vita visszafejlődésének reprezentációjává vált. Az alapvető jogokért harcolni kényszerülő nők hatalma a 21. század második évtizedének Lengyelországának szomorú szimbólumává vált.

A vendégelőadás támogatója a 10. Színházi Olimpia és a Kulturális és Innovációs Minisztérium