A művészet rés arra, hogy illegális dolgokat megmutassunk, megtárgyaljunk, hogy szembenézzünk vele. Képes elemelni a valóságtól. Így a művészet neve alatt legálissá válik a tabu. Hogyan működik a kontextus-teremtés? Hogyan működik az emberi agy? Hogyan használjuk ezt a lehetőséget?
A művészet oltárán szabad, amit az életben nem minden esetben tehetünk meg. Ezért a művészet alibijében ott a szabadság. Ugyanakkor az, hogy ilyen relatívek a keretek, az azt is jelenti, hogy az ember nem találja a határait. A színpadon akár ki is nyírhatjuk magunkat, végignézik. Minden kontextus kérdése, az agy a kontextus alapján emel ki lényeges elemeket a valóságból.
„Több síkon kezdtünk el dolgozni Gáborral. Érdekel az ő saját személyes múltbéli története és a jelenben lévő érzetei, a tánchoz való viszonya. A férfi nemhez kapcsolódó elvárások, sztereotip jellemzők, a férfi szerep, jelleg különböző élethelyzetekben és táncstílusokban való megjelenése foglalkoztat. Illetve a témával kapcsolatos, verbálisan értelmezhető tartalmak film részlet, mese, vers, dal használata.”
A szólósorozat egy olyan felület, amely lehetőséget biztosít az alkotó és az előadó szoros együttműködésére. A szóló műfajának köszönhetően a táncos színpadi jelenlétében, előadásában rajzolódik meg a művész portréja, így válhat két alkotó entitás közös munkája egy-egy portrévá a KET adott táncművészéről.
Hód Adrienn fő profilja a kísérleti mozgás, kortárstánc. Alkalmazott koreográfus színházi előadásokban, játékfilmekben (Saul fia, Ikrek hava), reklámfilmekben és divatbemutatókon. Alkotómunkája mellett rendszeresen tanít improvizációt a Budapest Kortárstánc Főiskolán.
Munkái során a kulturális kontextusából kiemelt mozgó emberi test foglalkoztatja, amelyet általában üres térbe helyez. A próbateremben olyan érzékeny helyzeteket generál, amelyekben tér és bizalom nyílik a táncosoknak a fizikalitás megteremtésére. Munkamódszere az improvizáción alapul, ami a színpadon szigorúan strukturált formában jelenik meg. Nem fél megdolgozni az ismeretlent.
Hód Adrienn 1975-ben született. 1997-ben végzett az Angelus Iván által alapított hazai kortárs tánciskolában (Budapest Tánciskola), 2010-ig aktív táncos. Korai munkáit a Műhely Alapítvány Inspiráció koreográfiai estjein mutatta be. 1995-ben megalapította az OFF Társulatot, amelyet 2007-ben a HODWORKS követett. Ugyanebben az évben a Műhely Alapítvány „Az ismeretlen kutatása” című program ösztöndíjasa, 2008-ban a Meeting Points magyar-amerikai művészeti program résztvevője. 2010-ben a Trust for Mutual Understanding ösztöndíjasa, 2011-ben a Tempus Közalapítvány támogatásával rezidens a berlini Tanzfabriknál. 2012-ben a Jardin d’Europe projekt, 2013-ban a Trafó Kortárs Művészetek Háza támogatásával készít produkciót. 2013 őszén a Headlands Centre for the Arts ösztöndíjasa San Franciscoban, 2014-ben két hetet tölt Philadephiában a danceUSA/Philadelphia szervezetnél, a Műhely Alapítvány csereprogramjával. A Basse danse-t 2012-ben, a Pirkad című produkcióját 2014-ben, a Halandóság feltételeit pedig 2015-ben az év 20 legkiemelkedőbb kortárs táncelőadása közé választotta az Aerowaves nemzetközi hálózat. Munkáit eddig hét alkalommal jelölték Lábán-díjra, amelyet kétszer, 2012-ben a Basse danse előadással és 2014-ben a Pirkaddal nyert el.
Támogatók: NKA, Bethlen Téri Színház, SÍN Kulturális Központ, Új Előadóművészeti Alapítvány
Alkotók
Alkotótárs és előadó
- Ivanov Gábor
Zenei szerkesztő
- Mádi László
Külön köszönet
- Hargitai Mariann
- Molnár Csaba
Koreográfus
- Hód Adrienn