A 25 éves jubileumát ünneplő társulat április 2-ai a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében bemutatott Peregrinusok című előadása több okból is különleges mérföldkő volt a társulat életében. A Népszínház Táncegyüttes jogutódjaként született Közép-Európa Táncszínház első bemutatója Bognár József, Énekes István, Janek József és Szögi Csaba koreográfiája, az Egy kiáltás képei 1989. március 29-én, pont 25 évvel ezelőtt debütált úgyszintén a fesztiválon. Ezt élesztette most újra a Peregrinusok a Nemzeti Táncszínház és a Budapesti Tavaszi Fesztivál közreműködésével.

A premier azért is volt kivételes, mert a készülő előadás, mint azt a címe is jelöli, három olyan hasonló sorsú koreográfus munkáját fogja egybe, akik itthon nevelkedtek ugyan, de szakmailag külföldön váltak „felnőtté”. Hosszú és tartalmas utat jártak be, melynek során a világ neves szakembereivel dolgoztak együtt. Az így megszerzett tapasztalatok kivonata ez az előadás, mely nemcsak összegzi, de reflektál is a Közép-Európa Táncszínház jelenlegi és vizionált jövőbeli identitására, amely a Peregrinusok létének szellemiségéhez, tetteik következetességéhez hasonlóan nem hagyhatja figyelmen kívül az anyafölddel kialakított viszony fontosságát.

A latin peregrinus szó eredetileg olyan idegent jelöl, aki elhagyja hazáját, s otthonától távol, bizonyos mértékig száműzetésben él, hogy szülőföldjére visszatérve az összegyűjtött tapasztalatait hasznosítsa. A szerzőhármas modern kori peregrinusként hazatérve, „peregrinusi” útjuk, útkereséseik során begyűjtött és elraktározott szakmai és művészi tapasztalataikat ebben a klasszikus „triple bill” (három egyfelvonásos), mégis egységként érvényesülő táncszínpadi produkcióban engedik újra szabadjára. A hosszas érlelődést, belső formálódást követően az anyaföld hazahívó és megtartó ereje által ihletve osztják meg hazánkban a külföldön szerzett tapasztalataikat.

Kun Attila: Peregrinus

Határozott és akkoriban visszavonhatatlannak hitt döntéseim következtében kétszer hagytam el Magyarországot, majd kétszer köszöntöttem újra otthonomként. Életutamba ezek a döntések mély nyomot véstek és most, hogy a 25 éves Közép-Európa Táncszínház művészeti vezetőjeként újra otthonommá lett ez az ország, ideje színpadi formába öntenem utazásaim érzelmi és gondolati esszenciáit. Az örökített kultúra –nem a színpadi, hanem a nemzeti- stigmái, a külföldi kultúra nyomai, a „messziről jött ember” sorsa, az anyaföld elengedő és befogadó gesztusai, mind-mind fontos és mély kérdések. Ezek a kérdések az inspiráló „útitársaim” koreográfiám elkészítésében.

 

Kun Attila tagja volt a világhírű londoni Rambert Dance Company-nek, majd később szólistaként a svájci Ballet Baselhez szerződött.
Nemzetközi karrierje alatt olyan koreográfusokkal dolgozott mint Jiri Kylian, Mats Ek, Christopher Bruce, Mauro Bigonzetti, Johan Inger, Rami Be’er, Ohad Naharin, Jorma Elo.

 

Az egyén és a vele szemben álló tömeg találkozik most, hogy az azonos kérdésekre megtalálják a választ.
A más által épített pályán és szabályok szerint kell játszanunk, alkalmazkodnunk a környezetünkhöz.
„ A kezdet: megszabott? Szabad?
Ki intéz minket idelenn?
Ki súgja fülünkbe a szavakat,…”
Márai Sándor

Mészáros Máté olyan koreográfusokkal dolgozott együtt mint Ohad Naharin, Wim Vandekeybus, Sharon Eyal, Amanda Miller, Roberto Galvan, Myriam Naisy, Robin Orlin. Jelenleg a világhírű belga fizikai színház, az Ultima Vez társulat tagja.

Zachár Lóránd: Paralellarum ( Párhuzamok )

Minél jobban törekszünk megismerni a körülöttünk lévő világot, véleményt alkotva róla, egyre inkább távol kerülünk Istentől.
Becsapva önmagunkat nem magunkban keressük az igazságot, hanem szemünknek és fülünknek hiszünk, külső hatásokra és vélt igazságokra építjük hitünket, meggyőződésünket, életünket.
Mindeközben egyre távolodunk önmagunktól, a bennünk rejlő egyetlen igazi cél, a feltétlen szeretet elérésétől.
“Mindnyájunknak van ismeretünk. Az ismeret felfuvalkodottá tesz, a szeretet pedig épít.”
( Biblia )

Zachár Lóránd befutott művészként először Hágába hívták, ahol a Diazz-Ex modern táncegyüttes tagja lett, majd a Danceworks Rotterdamhoz szerződött. Jelenleg a Rotterdami Táncakadémia vendégtanára és koreográfusa.