„A kortárs táncnak is nagyon jót tesz, ha eredeti egyéniségek tolmácsolják, a salsában meg egyenesen nélkülözhetetlen a megfelelően kivitelezett-adagolt hivalkodó nőiesség és macsós férfiasság. E kritériumoknak a Click előadói közül Hargitai Mariann, Horváth Adrienn és Ivanov Gábor felel meg – különböző egyéniségekkel, eltérő módokon, stílusban, de végig érdekesen-tartalmasan.”

 A teljes szöveg itt elérhető.

„A mozgás, az érzelmek megjelenése, a táncos tudás kiemelkedik az utóbbi időben látott produkciók közül. Külön említést érdemel Újvári Péter éneke, amely gyönyörűen zárja le a látottakat.”

A teljes szöveg ezen a linken olvasható.

Milyen ihlettől vezérelve született meg a Click? Miért Click a címe?

A Click nekem egy olyan élmény, amikor minden passzol. Az angol nyelvben használják ezt a kifejezést. A darabom témája a párkapcsolat és az egyedüllét. A mai világban kicsit elkényeztetetten azt hisszük, egy click-eléssel megkaphatunk mindent. Pedig van amiért sokkal többet kell küzdenünk, és van amit nem lehet erőltetni, és olyan is akad, amikor az első pillanattól kezdve egyszerűen működik.

A teljes interjú itt olvasható.

„Mivel egy társas táncra erőteljesen építő stílusról van szó, kézenfekvő tehát, hogy a Click elsősorban a párkapcsolatokról mesél. Külön izgalmassá teszi a témát a latinos temperamentum, így néha igazi ereszd el a hajamat-hangulat kerekedik a színpadon. Négy lány és három fiú táncol, így elkerülhetetlen, hogy valaki mindig egyedül maradjon. De vajon ki hogyan viseli az egyedüllétet? És hogy működik a dinamika a különböző párok között? Egy lány nem veszi észre, hogy folyton ő a fölösleges harmadik; egy másik inkább elvonul, ha nincs partnere. Egy fiú meg akar hódítani minden lányt, a másik inkább eltaszítja őket. Mind a salsa, mind a kontakt improvizáció olyan stílusok, amelyek eredendően nem kötött koreográfiákkal operálnak, és bár a színpadon már fixált mozdulatsorokat látunk, valamit mégis sikerült átmenteni az improvizatív jellegből – az érzelmek őszinték, a pillantásoknak, a reakcióknak, a mozdulatoknak valódi tétje van.

Ruhákat látunk mindenfelé: ingek kapaszkodnak össze a színpad felett kifeszítve, oldalt pedig kezdetben pedánsan vállfára akasztott öltözékek sorakoznak. Az öltözések és vetkőzések nem csak ruhacserét jelentenek, de szimbolikus jelentőségük is van: a ruhák jelmezekké válnak, amiket magunkra öltünk a mindennapi életben, vagy éppen másokra próbálunk ráerőltetni. Hargitai Mariannt és Kovács Pétert összeláncolja két összecsomózott felsőrész, később a ruhákkal megdobált lány képe viszont már fájdalmas szakítást idéz. Ahogy eluralkodik a fiesta-hangulat, úgy hever a földön vagy röpköd a levegőben egyre több ruhadarab.”

Bővebben…

„Ha már latin, akkor terítékre kerülnek a klasszikus férfi és női szerepek. Macsók, lúzerek, magányos szüzek, buja madonnák, merengő széplelkek és nem utolsósorban ­héja nászutasok bukkannak fel drámai, szentimentális, vagy éppen komikus helyzetekben, fizikai álló­képességüket ünnepelve. Hargitai Ma­­­riann, Horváth Adrienn, Jakab Zsanett, Wéninger Dalma, Ivanov Gábor, Kovács Péter és Szabó András táncosok előszedik a színészi bátorságot is, és rendre megnevettetik a közönséget, miközben feszes és pontos szólókat, duókat és csoportos szinkrontáncokat adnak elő egy mediterrán bérház udvarára emlékeztető térben, száradni ki­akasztott ruhák között.”

Olvass tovább!