A KÖZÉP-EURÓPA TÁNCSZÍNHÁZ TÖRTÉNETE

A Közép-Európa Táncszínház (KET) nagy múltra tekint vissza: Magyarország elsőként alakult kortárs táncszínháza, a hasonló profilú táncegyüttesek között a legismertebbek közé tartozik hazánkban és külföldön egyaránt. Ahogy ezt nevében is hirdeti, vállalja egy adott földrajzi régióhoz való kötődést, ebben határozza meg önmagát, programszerűen kutatja és értelmezi a Kárpát-medence és régiójának mozgásvilágában kódolt sorsát.

A KET jogelődjét 1978-ban alapította a Művelődési Minisztérium, a 25. Színház és a Déryné Színházból egyesített Népszínház tagozataként a Várszínházban. A Népszínház Táncegyüttes sajátos színt képviselt a hazai táncművészetben: a társulat művészi munkájának alapját a folklór jelentette, törekvéseik mégis a korszerű színházi irányzatokhoz közelítettek. A repertoár arcélét Györgyfalvay Katalin művészeti vezető alkotói munkássága határozta meg.

A Népszínház Táncegyüttes vezetését 1988-ban Énekes István és Szögi Csaba vette át, akik 1980-tól a Dunaújvárosi Vasas Táncegyüttesben egy újszerű, táncszínházi nyelv kialakításán dolgoztak.

1989-ben új nevet adtak a Népszínház Táncegyüttesnek, így született meg a jogutód Közép-Európa Táncszínház, amely 1991-ig a Népszínház, majd 1996-ig a Budapesti Kamaraszínház tagozataként működött.

A KET első időszakát (1988-93) Énekes István alkotói munkássága határozta meg. Ezt követte a Köllő Miklós által vezetett táncszínház, (1994-96) amely nagy ívű mozgásszínházi bemutatók mellett tehetséges fiatalok számára is lehetőséget nyújtott az alkotásra.

1995-ben keltette életre Dr. Világos Imre a Közép-Európa Táncszínház Alapítványt azzal a céllal, hogy a KET munkájának támogatásával segítséget nyújtson fiatal tehetségeknek, akik a tánc és színház területén szeretnének kibontakozni. Az alapítvány fő tevékenysége: a táncszínház művészeti, oktatói tevékenységének, valamint a kimagasló művészeti eredményeket elérő fiatal alkotók produkcióinak támogatása.

1989-1996 között kialakult egy repertoár-táncszínház, amelynek rendszeres játszóhelyei a Budapesti Kamara Színház – SHURE Stúdió és Józsefvárosi Színház, a Hevesi téri Nemzeti Színház és a Várszínház voltak. Ekkor az együttes létszáma 40 fő.

1996 őszén a Közép-Európa Táncszínház a Rock Színház megszüntetése után, a megüresedett Bethlen téri ingatlanba, a volt moziba költözött, melyet a kulturális tárca 1988 óta tartott fenn.

1997-ben a KET 15 tagja megalapította a Közép-Európa Táncszínház Egyesületet, amely elsősorban pályázatokon gyűjtött pénzekből működteti az együttest. A Bethlen mozit – Bethlen Kortárs Táncműhely néven, társbérletben a Bozsik Yvette Társulattal használhatja, így a hely minisztériumi fenntartásban maradt. A KET játszóhelynek is alkalmassá tette az ingatlant, így a Bethlen a KET bemutatóinak fő bázisa lett.

1997-1999 között Szögi Csaba egy személyben látta el az igazgatói és művészeti vezetői feladatokat, szem előtt tartva a KET alapítók szándékait: a felfedezést, az „eredeti” tánc-színházi gondolatokkal rendelkező alkotó emberek keresését, kibontakozásuk segítését.

2000 januárjától Szögi Csaba Horváth Csabát kéri feli az együttes művészeti vezetőjének.  Egy újabb korszak kezdődik a KET történetében, melyben emblematikus előadások sora születik. Az új művészeti vezető szintén fontosnak tartja, hogy vendégalkotók is megtermékenyítően hassanak a társulatra, de elsősorban nem koreográfusokat, hanem rendezőket hív bemutatókat készíteni.

A 2005/06-os évad a változás, váltás jegyében zajlik. Az őszi „Forte” című bemutatón megjelenik egy új név és a következő év tavaszi bemutatója már a közös út lezárását jelzi. Horváth Csaba, (új formációjával) a Forte Danse Társulat-tal közös & ECHO című esttel búcsúzik a KET művészeti vezetésétől.

A KET 2006 szeptemberében új felállásban kezdte meg munkáját, Szögi Csaba igazgató művészeti vezetőként új társulatot hívott életre, elsősorban a MU Terminálban frissen végzett fiatal táncosokból, a produkciók elkészítését pedig több alkotóra bízta. Az első évad három markáns koreográfusa többször visszatért a KET műhelyébe, újabb és újabb előadásokat alkotni, Gergye Krisztián, Duda Éva és Hámor József markáns gerincet adtak az új társulat repertoárjának. Rajtuk kívül lehetőséget kapott az alkotásra három KET táncos: Katonka Zoltán, Virág Melinda és Katona Gábor továbbá Pataky Klári, Réti Anna, Jónás Zsuzsa, Maday Tímea Kinga, Vlad’ka Malá és Kun Attila.

Az együttes 1989 óta, az alapító-igazgató Szögi Csaba vezetésével nyitott műhelyként működik. Ez idő alatt több mint 40 koreográfus dolgozott a folyton megújuló társulattal. Olyan művészek kaptak meghívást, akik művészi elképzeléseiket nem a bevált és biztonságos formák mozgásnyelvi kliséiben valósítják meg, hanem a járatlan út veszélyeit is vállalva bátor, sajátos kifejezési eszközökkel hozzák létre előadásaikat a társulat tagjaival együtt. Így a KET műhelye továbbra is a kísérletezés, az újat keresés terepe alkotóknak és táncosoknak egyaránt, az alapítói szándék szerint.

2013 őszén Szögi Csaba Kun Attilát kéri fel művészeti vezetőnek.

A 25. évadát ünneplő társulat új vezetése kiemelt hangsúlyt fektet a társulat nevelő és tehetségkutató programjának fejlesztésére: az Ifjú Koreográfusok Fóruma mellett elindul az ország első tánc-színházi nevelési programja (DTIE) a Nemzeti Táncszínház és a Káva Kulturális Műhely együttműködésében, valamint létrejön a mindenki számára nyitott mozgásórákat kínáló D.E.E.P. programsorozat is.

A társulat munkájához olyan szakmai partnerek csatlakoznak, mint Zachár Lóránd, Mészáros Máté, Hód Adrienn, Réti Anna, Halász Gábor, Molnár Csaba vagy a zenei koprodukciós előadások esetében Fassang László, Rohmann Ditta, Németh Imre, Kruppa Bálint és a Dohnányi Ernő Szimfonikus Zenekar. A társulat útjára indította a K-Arcok című előadás-sorozatát, melyben a KET táncművészei kapnak lehetőséget az egyéni bemutatkozásra egy meghívott koreográfus közreműködésével.

2016-17-ben a KET klasszikus évada keretében – eddig példátlan módon – kortárs tánccal tölti meg a Zeneakadémia Solti termét. Ebben az évadban ünnepeli a társulat a DTIE program 70. előadását is.

A KET Györgyfalvay Katalin és a magyar testképzés méltatlanul elfeledett úttörőinek munkájához csatlakozva építi szakmai jövőjét, melynek részeként fejleszti ki a repertoárdarabokhoz kapcsolódó több napos, komplex programsorozatait is – kezdve Nagyvárad, Kassa és Gyergyószentmiklós színházaiban.